2009. szeptember 24., csütörtök

Rabtársak


A fenti festmény a Szegedi Fegyház és Börtönben készült, és egy hallgatóm fényképezte le. A képen két fogvatartott látható mákos ruhában, ami a festményen nem nagyon látszik. A rabruha színe leginkább szürkére emlékeztet, azonban nagyon vékony szürke, lila és kék színekből szőtték az anyagát úgy, hogy egészen közelről mákos mintázatúnak tűnik. A zakó alatt a rajzon látható rabok a zöld, egykori katonai molinófelsőt hordják. A bal oldali rabon egy sapka látható, aminek a szabása megegyezik a régebbi fekete-fehér csíkos sapka szabásával. Érdekes módon szinte az összes egykori keleti blokk-beli országban hasonlóak a rabruhák, és Oroszországban is ilyenek. Fontos státusz szimbólumokat látunk a képen: a karórák, a cipők és az övek. Az övek és az órák bizonyára nagyon drágák, de a cipőkre érdemes külön figyelmet fordítani, ugyanis golfcipőkre emlékeztetnek, ami mindenképpen jelentős értéket képvisel, és a luxust szimbolizálja. Érdekes az is, hogy a két rab szinte egyforma, a cipők, az órák, az övek és a hajviselet is erre utal. Ugyanilyen a kigyúrt test, és az érezhetően nem roma kulturális jegyek, ami a kopaszságban érhető a leginkább tetten.
Ha a festmény megrendelésre készült, akkor elképzelhető, hogy a két rab span, azaz börtönbarátok. Ez azt jelenti, hogy mindent megosztanak egymással, korlátlanul megbíznak egymásban, megvédik egymást, és szoros szövetséget alkotnak. Ez a jelenség a nyolcvanas évektől létezik a magyar börtönvilágban. Igen markáns, és nem tévesztendő össze a homoszexuális kapcsolattal, vagy a gengjelenséggel sem.
Nem lehet tudni, hogy a golfcipők vajon mit jelentenek, de mindenképpen megemlítendő Tiger Woods, aki talán a világ legjobban fizetett sportolója, és egyben már kétéves csodagyerek volt, azaz némiképpen ellentétes karriert futott be, mint egy átlag rab. Ilyen szempontból talán példaképként szolgál a fogvatartottak számára.

2009. szeptember 22., kedd

Rivós kutya - rivotril probléma egyszerű szavakkal


A rabok chatszobája a börtönben a zárkaajtó, de sokkal több idő telik a válasz megérkezéséig. Minden bizonnyal vannak olyan fogvatartottak, aki lenézik a rivotrilt szedőket, a fenti képen erre láthatunk példát.

2009. szeptember 18., péntek

A cigánybűnözésről 2.: Vélemények 1. (Irredentizmus, fasizmus, éretlenség)


Az ötlet alapja, egy általam készített, a youtube-ra korábban feltett kis videó, ami jogfilozófiai értelemben próbálja cáfolni a cigánybűnözés-fogalom helyességét. A videó alapja Hans Kelsen (1881-1973) elmélete a retribúcióról. Már ezzel a kérdéssel is foglalkoztunk korábban, most azonban igyekszünk kifejteni.
Kelsen szerint az igazságszolgáltatásban, és nagyon lecsupaszítva az emberek igazságtudatának szempontjából az okság és a bosszú között társadalmi és mentális értelemben is különbség van. A bosszú az állatok és a növények, vagy a törzsi társadalom törvénye. Az okság (kauzalitás) megértéséhez azonban egyfajta mentális, érzelmi és pszichológiai érettség kell. Be kell tudni látni, egy bizonyos jelenségnek sokféle oka lehet, és nem elegendő a jelenség eltávolítása ahhoz, hogy az újból ne fejlődjön ki.
A cigánybűnözés-fogalom használói nem látják be, hogy a cigányok nagyobb arányú bűnelkövetése mögött nem pusztán az az ok áll, hogy ők cigány származásúak, hanem számos egyéb más dolog, amiért leginkább a többségi társadalom tehető felelőssé. Még tovább menve, az előzőek függvényében kijelenthetjük, hogy ha a cigánybűnözés-fogalom használói minden eszközt megkapnának arra, hogy a problémát orvosolják, és egy szélsőséges forgatókönyvet követve, valóban megölnék a cigányokat, nem érnének el sikert, mert a cigányság helyébe egy másik kisebbség lépne, ami nagyon azonos mintázatok alapján követne el bűncselekményeket.
Hans Kelsen szerint tehát a fejlődés a bosszú irányából az okság belátása felé tart, a törzsi berendezkedésből társadalom lesz. És úgyanígy megy ez végbe az egyénben is, azaz egyfajta lelki érettség is kell ahhoz, hogy az ember morálról, jogról, igazságszolgáltatásról és bűnözésről tudjon egyáltalán gondolkodni, minden ellenkező esetben az egyént csak az indulatok, és nem a racionalitás irányítják.
A retribúció a bosszútudat továbbélését jelenti, és ilyen szempontból nagyon érdekes a tanulmányozása. A youtube-ra feltöltött videó mintegy merítőhálóként működik jelenleg is, hogy felmérjük a retribúciós gondolkodás tartalmi elemeit, és rávilágítsunk egyes szabályszerűségekre.

Itt idézek egy kommentet a videóval kapcsolatban:

„Komolyan ennyire vak ennek a videónak a készítője? Már,hogy a fenélbe ne lenne cigánybűnözés! A legnagyobb hiba pedig szemet becsukva hagyni ezt tovább!
u.i: ShakunetsuHadouken-el a helyedbe nem kezdenék,neki tényleg mindig igaza van! ;)”


A hozzászólást egy tavaszinapsugar nickname-ű, a profilja szerint 24 éves hölgy írta. A hölgy a profiljában irredenta hangvételű verseket idéz, valamint egy pisztolyt is ábrázol, „fegyverbe magyarok!!!” felirattal.
A kommentjével egyértelműen az a gond, hogy csak a saját tapasztalatait, és csak azon környék gondjait emlegeti fel, ahol él, a Felvidéken. Sajnos ennek az utóbbi kifejezésnek is rossz értelme lett az utóbbi időkben, ugyanis egyes társadalmi rétegek nem tekintik Szlovákia részének. Láthatjuk, hogy a cigánybűnözés-fogalom támogatása szorosan összeforr az irredentizmussal és a fasizmus nézet- és szimbólumrendszerével, ha nem az utóbbi egyik nagyon lényeges és veszélyes eleme.
A kommentben hivatkozott ShakunetsuHadouken nevű felhasználó, akinek tavaszinapsugar szerint mindig igaza van, 19 éves, és a következőt írja a profilján:

„Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit. Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. A zsenialitás és a hülyeség között az a különbség, hogy az előbbinek határai vannak. Sose fuss se nő, se busz után, úgy is jön a következő! :D

Amúgy meg alternatív demokrata vagyok, baszod, és ha nem tetszik, szétverem a fejed... Amúgy azt mondják, hogy tök jó indulatú, kedves, és aranyos gyerek vagyok. Remélem te is így gondolod, mert különben szétverlek :DDDD

Amúgy meg sport-, zene-, kelta-, Japán-Nepál, könyv-, grungemániás vagyok. Az elsőt azt csinálgatom is versenyszerűen. Ja, és a legfontosabb: notórius alkoholista vagyok XD (na jó nem :D). Szeretek nőzni, az aerobikos csajokért odavagyok ( házasság előtt nincsen szex X'DDD). Ezt csak azért írtam ide, hogy ellőjem ezt a poént is, gondolom, szétröhögtétek azt az idióta fejeteket. Egyébként értem én a viccet, de nem szeretem, szóval kussolsz! :D Kb. ennyit rólam. Ja, és bekaphatjátok! :D”


A fenti idézetben teljes mértékben nyomon követhetjük Kelsen tézisét, miszerint egyfajta mentális és pszichés érettség is kell ahhoz, hogy az ember az igazságszolgáltatásról egyáltalán szólni tudjon. Rögtön az első bekezdésében elárulja a bizonytalanságát és tapasztalatlanságát. A második bekezdés a csalódottságról, kishitűségről, és a jópofaság mögé rejtett agresszióról szól, amit akár bullyingnek is nevezhetnénk. A harmadik bekezdés ömlengését pedig nem is érdemes jellemezni.

2009. szeptember 17., csütörtök

Börtönnek beillő rendőrségi fogdaépület Belfastban



A képen egy belfasti PSNI (Police Service of Northern Ireland), azaz rendőrségi fogdaépület egy őrtornya látható. Észak-Írországban a rendőrségi fogdák úgy néznek ki, mint hazánkban a börtönök. Az őrtorony köré azért kellett a rácsot felhúzni, mert az utcáról gyakran dobálták az ablakot. Látható, hogy festékbombákkal is igyekeztek beszennyezni az épületet. Ismerve az észak-ír helyzetet, a politikailag rendkívül kiélezett szituációt, a királypártiak és a köztársaságiak egymás ellen tartó több évtizedig tartó fegyverkezését, és Írország akkori gazdasági helyzetét; mégis intő példaként állhat előttünk ez a kép.
Egyáltalán nem egyedülálló az eset: a rendkívül fejlett dán demokráciában motoros gengek támadták meg a kilencvenes években azokat a börtönöket, ahol a rivális gengtagok voltak többségben. Ez volt a dán börtönvilágban is dúló "motoros" harc a Hell's Angels és a Bandidos gengek között. A harc a börtönön kívülről indult, és beszivárgott a börtönbe, majd ismét kikerült az utcákra. Nem is ért még véget ma sem igazán. A dán harcok azonban a kokainpiac birtoklásáról szóltak inkább, és csak kevésbé a Hell's Angels rasszista felfogásáról.
Az észak-ír állapotok azonban teljes mértékben politikai jellegűek.

Büntetés félbeszakítás (bf)


Sok fogvatartottnak a büntetés-félbeszakítás az utolsó remény arra, hogy elhagyják a börtönt. A Bvtvr. 22. §-a szabályozza, hogy ez miként és milyen feltételekkel lehetséges. A fogvatartottak és a nevelők, körletfelügyelők a büntetés félbeszakítást csak bf-nek nevezik. Hogy hogyan történik maga a bf a valóságban, arra a jogszabályban nem találunk választ. Pszichológiai szempontból, a hozzátartozók szemszögéből esetleg a szépirodalom lehet a segítségünkre, ugyanis szinte képtelenség objektíven leírni azt, ami a bf alatt történik az emberekben.
Nagyon jellemző, bár nem magyar esetet dolgoz fel Dragomán György A fehér király című könyve, ami természetesen nem csak a börtönről szól, rengeteg más témában mozog rendkívül alapos magabiztossággal, amikkel én korábban foglalkoztam a blogomon. A regény olyan csodálatos, hogy ez a megállapítás nem érhet fel mű valódi érdeméig.
A könyvben egy tizenéves fiú kalandjait olvashatjuk, egyes szám első személyben, akinek az édesapját egy napon elviszik a Duna Deltába kényszermunkára. Rendkívül ügyesen és lírikusan ír a szerző az elhagyott gyermek szenvedéseiről, ami az apja hiánya miatt következik be: hogyan csökken a család társadalmi státusza, hogyan őrli fel az édesanyja életét a férj hiánya, hogyan kell mítoszokat teremtenie a hősnek az édesapjáról, hogyan csúfolódnak az utcagyerekek pusztán az apa bebörtönzése miatt, és így tovább.
A könyv végén a kisfiú drámai módon találkozik az édesapjával, az egyébként rendszerhű és nagy tekintélyű nagyapa temetésén.
Ez az úgynevezett kegyeleti jogon járó büntetés-félbeszakítás, ami egyébként nem csak a könyvben, hanem az életben is drámai.
Egy alkalommal egy fogvatartottnak, aki a nevelési csoportomba tartozott, meghalt a kisfia. A fogvatartott a legmagasabb biztonsági fokozatban volt, ezért csak kísérettel hagyhatta el a börtönt, ami azt jelenti, hogy több őr kísérte egyenruhában és fegyverrel, valamint vezető bilinccsel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a rab csuklójáról a temetésen sem vehették le azt a bilincset, amihez egy vezetőszár tartozik, aminek a végét az előállító őrök fogják.
A temetés egy vidéki faluban zajlott, esett az eső, és a rabszállító többször elakadt, ahogy igyekezett a domb tetején lévő kegyhelyre, és a hozzátartozók tolták meg. Én mindezt csak a visszaérkező munkatársaimtól hallottam, akik rendkívül ki voltak merülve, és panaszkodtak, hogy alig bírták állni a hozzátartozók szitkait és rosszalló tekintetetüket. Állítólag roma temetés volt, azaz rendkívüli sírás-rívás, jajveszékelés.
A kisfiú úgy halt meg, hogy próbált inni egy öntözőcsőből, megnyitotta a vizet, bekapta a csapot, és az állkapcsa görcsba állt. A spriccelő víz szétroncsolta a járni még alig képes gyermek belső szerveit. Nehéz még elképzelni is, hogy ilyen hír hallatán hogyan érezte magát a fogvatartott.
Ilyen esetekben a börtönben a többi rab is megrémül, magába néz, és egy ideig csend honol a folyosókon, mint egyébként minden rendkívüli esemény után, és a nagy ünnepek alkalmával.
Az állam által felruházott feladatok végrehajtása ilyen esetekben a börtönőrök számára is megterhelő lelki értelemben.

2009. szeptember 15., kedd